Odüsszeusz legendás szigete
Odüsszeusz otthona, kéklő öblök és zöldellő dombok hazája!
Kefalóniától alig néhány kilométer távolságra, északkeletre magasodnak a testvérszigetének, a mítoszokból is ismert Ithakának hegyvonulatai. Az aránylag kicsi, 23 kilométer hosszú, legszélesebb pontján pedig 6 kilométeres szigetet manapság alig háromezren lakják. A sziget partszakaszai rendkívül változatosak, kisebb-nagyobb öblök tarkítják, így partvonala majdnem 100 km hosszú!
Ithakát a régészek szerint már az ókortól, időszámításunk előtt 3000-től lakták - erre az időre datálják Odüsszeusz kalandozásait és legendáját is. A régészeti maradványok és feltárások szerint ebben a korban Ithaka dicső birodalomként működött, valószínűleg az egész Jón-szigetek térségének központja lehetett. Érdekesség, hogy a történészek és régészek körében a mai napig állandóan vitát képez, hogy Ithaka szigete valóban megegyezik-e Odüsszeusz szigetével. Többen azt valószínűsítik, hogy a legendák Ithakája valójában Kefalónián, a Paliki-félszigeten volt. Ezt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudják, kivéve Ithaka büszke lakosai: ők a mai napig töretlenül hisznek benne, hogy a hősi történetekben sokszor megénekelt sziget a sajátjuk.
A dicső ókori éveknek a középkorra vége szakadt: a szigetet lakosainak nagy része elhagyta, az egyre gyakrabban előforduló kalóztámadások miatt pedig itt maradt lakosok a hegyekbe menekültek. Part menti falvaikat elhagyták, az ingóságaikat magukkal vitték, a fosztogatóknak csak az üres épületeket hagyva. Ezt követően Ithaka többször gazdát cserélt: a sziget volt bizánci, török, velencei és francia uralom alatt is, mígnem végül a Jón-szigetekkel közösen a 19. században csatlakoztak az egyesült Görögországhoz.
Ithaka szigetének fővárosa Vathi: a település egy tágas, természetes öbölben fekszik, amit már évszázadok óta használtak kikötőnek. A szakértők szerint a Vathi előtt elterülő tengeröböl a világ egyik legnagyobb természetes kikötője. A kisváros hangulatos, bájos kisváros, nyáron is csendes. A kikötő mentén kávézók, tavernák, boltok találhatóak, az élet hagyományosan ide csoportosul. A horgonyzó hajóktól nem túl messze Odüsszeusznak is szobrot emeltek, tisztelegve ezzel a legendás utazó előtt.
Mivel a szigetnek nincs repülőtere, a tömegturizmus elkerüli Ithakát. A legtöbb nyaraló csak 1-2 napos kirándulásra érkezik a szomszédos Kefalónia és Lefkada szigetekről, vagy hajókirándulások formájában hozzák ide őket néhány órára. Ithaka emiatt igen csendes, a nyugalom szigete - ez a hangulat minden településen tetten érhető.
Az 1953-as, nagy földrengés Ithakát is komolyan érintette, Kefalóniához hasonlóan súlyos károkat szenvedett a sziget. Emiatt a döntően velencei stílusban felújított és újjáépített házak döntő többsége 50 évnél fiatalabb, kevés épület élte túl a katasztrófát eredeti formájában. Mivel a sziget szinte teljes hosszában egy nagy, zöldellő hegyvonulat, igen gazdag növényvilággal, fenyvesekkel, Ithaka nemcsak fürdéshez, de túrázáshoz is ideális helyszín. A sziget legkeskenyebb pontján szinte kettéválik, alig 600 méter széles. Ithaka legmagasabb hegycsúcsa a Nirito, mintegy 805 méteres magasságával.